EFGANİ DÖNMEZ Abgeordneter zum Nationalrat

Erdogan ellenzéke nem tud erõt felmutatni

Efgani Dönmez török származású osztrák képviselõ szerint Ankara zsarolásra használja az uniós csatlakozás kérdését

Efgani Dönmez, az elsõ, migrációs hátterû osztrák parlamenti képviselõ a felsõ-ausztriai Zöldeket képviselte a felsõházban, 2008-tól tavaly õszig. Ide a tartományi választások eredményei- nek tükrében delegálhatnak – belsõ döntésük alapján – képvise- lõket a tartományi pártszervek. Dönmezre akkor figyelt fel az ország, amikor felvetette, hogy az Erdogant tömegtüntetéseken dicsõítõ, ausztriai törökök miért nem Törökországban élnek. A toleranciájukról híres Zöldek kiszorították a pártból. A me- diátorként, fõiskolai tanárként és újságíróként is tevékenykedõ politikus Linzben nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

származott. Megjegyzem, Törökor- szágban még ennyi esélyem sem lett volna a politikai részvételre. A Zöldek egy szûk körû, ideologikus értelmiség témáival foglalkozó párt. Ha valakinek az a problémája, hogy a hónap végén mit fog enni, akkor számára sokadrangú kérdés, hogy az az étel öko- vagy biogazda- ságból származik-e.

– Hogyan képzeli el a saját poli- tikai jövõjét? Az Osztrák Szabadság- párt (FPÖ) ajánlatát, hogy a dele- gáltjukként maradjon a felsõház- ban, elutasította.

– Annak ellenére, hogy nem tar- tom helyesnek az FPÖ lenácizását és megbélyegzését, vannak olyan álláspontjaik, amelyekkel nem ér- tek egyet, így nem kívánok náluk politizálni. A többi párttól is kap- tam felkérést, és azt is sokan taná- csolták, hogy saját párttal induljak a 2018-as parlamenti választáso- kon. Még meglátom, hogy mit hoz a jövõ. Ugyanakkor, jelenleg, annak ellenére, hogy nincs parlamenti mandátumom, sokkal többen kí- váncsiak a mondandómra, mint amikor felsõházi képviselõ voltam. Számomra pedig nem a mandátum a fontos, hanem a tényleges hatás, amelyet ki tudok váltani.

POSTA ÁKOS ISTVÁN (LINZ)

R égóta kritizálja a török kor- mányt. Nagy vihart kavart az a kijelentése, miszerint az itt Erdoga- nért szimpátiatüntetést tartókat ha- za kellene küldeni Törökországba, hiszen az európai értékrend és az erdogani politika istenítése nem egyeztethetõ össze. A pártból kifúr- ták, török részrõl halálosan megfe-

nyegették. Nem fél?

– Nem félek, mert Ausztria jog- állam, és kellõ védelemben részesü- lök. Ezeken a tüntetéseken már évekkel ezelõtt azt skandálták, hogy õk Erdogan katonái. Ha annak te- kintik magukat, akkor miért élnek Ausztriában, nagyrészt az integrá- ció szándékának legkisebb jelét sem mutatva. Lehet az iszlám tör- vényei szerint élni, de akkor azt te- gyék a közel-keleti iszlám államok- ban vagy Törökországban, amely egyre távolodik a felvilágosult, ke- malista állameszmétõl, és a szaúdi minta meghonosítása felé halad.

– Miért gyenge a török ellenzék? A szocialista Köztársasági Néppárt (CHP), nemzeti radikális Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) és a kurd Népi Demokrata Párt (HDP) sem képes széles választói tömegeket megmozgatni. Az Igazság és Fejlõ-

dés Pártja (AKP) pedig gazdasági- lag fellendítette az országot…

– Az utóbbi években valóban látványosan fejlõdött a török gaz- daság, az ellenzéki pártok meg- gyengültek. Az AKP-s vezetésû or- szág ugyanakkor elindult egyféle iszlamista modell felé. Az ellenzék nem tud erõt felmutatni, átaludta a lehetõségeket. Nem elég csak esz- ményként hivatkozni az atatürki el- vekre. Jelenleg nincs potenciális ki- hívója Erdogannak. A következõ évtizedekben Törökország iszla- mista országgá válik.

– Ilyen tendenciák mellett meny- nyire komolyak az Európai Unióval folytatott tárgyalások?

– Sem az EU, sem Törökország részérõl nem õszinte a párbeszéd. Törökország már évtizedek óta tag- jelölt, a vámuniónak tagja is. Álta- lában elõbb szokott uniós taggá vál- ni egy ország, mint a vámunió ré- szévé. Ebben a helyzetben viszont az EU-s és a török fél is részesül a gazdasági elõnyökben – anélkül, hogy politikai befolyást szerezne Törökország. Ez nem is lenne érde- ke az EU-nak, hiszen ismerve a de- mográfiai viszonyokat, a törökök- nek, uniós tagság esetén, hamaro- san nagyobb szavuk lenne az uniós döntéshozatalban, mint a néme-

Török muszlimok tüntetése Bécsben

teknek. Ráadásul több ország is népszavazást tartana Törökország csatlakozásáról, ahol biztos, hogy elvérezne az ügy. A török kormány egyszerûen zsarolásra használja a csatlakozás kérdését, miközben Erdogan sem az uniós értékek alap- ján akar politizálni, tehát nem ko- moly a szándéka. Az uniós vezetõk pedig gyengék; az EU-nak saját ma- gának kellene megvédenie a hatá- rait, nem külsõ országra bíznia ezt a kérdést. Brüsszelnek és Ankará- nak szüksége van egymásra, de szuverén felekként.

– Az Egyesült Államok után Tö- rökország a második legnagyobb hadsereggel bíró NATO-tag. Mek- kora a valós ereje a török hadsereg- nek? Különösen a puccs utáni ese- mények tükrében…

– Gyengébb, mint amilyennek látszik. Ennek a nyugati partnerek is az okai. A hidegháborús idõkben ugyanis, félve a szovjet befolyás erõsödésétõl, az Egyesült Államok, illetve a NATO támogatta azokat az

FOTÓ: EUROPRESS/AFP/STEFAN KNITTEL

erõket (fõként vallásos iszlám kö- röket), amelyek a baloldaliak, a fel- világosultak, a kemalisták ellen szervezõdtek, és amelyekbõl mára az AKP kifejlõdött. Csakúgy, mint a sokáig a mai kormányzat által part- nernek tekintett, mára viszont „ter- roristává” vált, Egyesült Államok- ban élõ vallási vezetõt, Fethullah Gülent is. A korábbi katonai pucs- csoknál a hadsereg lépett fel a felvi- lágosult értékrend védelmezõje- ként, ennek a feladatának ma nem tud eleget tenni.

– Miért tud Erdogan elbûvölni olyan uniós politikai vezetõket, mint Merkel vagy Orbán?

– Nem hinném, hogy Merkelt valóban elbûvölné, inkább csak politikai kényszerrõl lehet szó, Or- bánnak pedig a hasonló vezetõi attitûd tetszhet.

– Ausztriában a nagypártok tá- mogatottságának csökkenése ellené- re stagnálnak a Zöldek. Miért nem tudják megszólítani a csalódott sza- vazókat?

Efgani Dönmez

–A Zöldek – elméletileg – a szo- ciálisan gyengébb státusú polgárok érdekeit képviselik. A gyakorlatban viszont kik szavaznak rájuk? A munkásosztálybeliek? Nem! A kis- nyugdíjasok? Néhányan! A Zöldek tipikus szavazója az egyetemet vég- zett, magasabb státusú nõ. Auszt- riában a felsõfokú végzettségûek aránya 25 százalék. Ennek mintegy fele, 12,5 százalék nõ. Ha nem nyit a párt más rétegek felé, akkor ez marad az üvegplafon. A parlamenti képviselõk közül én voltam az egyetlen, aki munkáscsaládból

VISSZAHÍVÁS. Törökország hazahívta konzultációra bécsi nagykövetét, hogy „felülvizsgálják a kétoldalú kapcsolatok állását” – jelentette be a török külügy- miniszter. Mevlüt Cavusoglu azzal magyarázta az intézkedést, hogy az osztrák hatóságok a hét végén engedélyezték Bécsben függetlenségpárti kurdok tüntetését, és hogy Ausztriában erõsödik a törökellenes közbeszéd. A két or- szág viszonya azóta feszült, hogy Christian Kern osztrák kancellár felvetette a Törökország uniós tagságáról folyó tárgyalások felfüggesztését, és egy másik vezetõ osztrák politikus hangot adott annak a véleményének, hogy Ankara a diktatúra felé halad. (MTI)

Magyar Nemzet · Külföld 2016. augusztus 24., szerda

Von Efgani Dönmez
EFGANİ DÖNMEZ Abgeordneter zum Nationalrat

Archiv

Kategorien

Schlagwörter-Wolke

Per E-Mail abonnieren

Sie können sich neue Einträge des Blog auch per E-Mail zustellen lassen. Bitte benutzen Sie nachstehenden Link um Ihre E-Mail-Adresse einzutragen. Danach bekommen Sie jeden neuen Artikel per E-Mail zugestellt. Natürlich können Sie Ihr Abonnement auch wieder löschen, wann Sie wollen.