Erdogan ellenzéke nem tud erõt felmutatni

Efgani Dönmez török származású osztrák képviselõ szerint Ankara zsarolásra használja az uniós csatlakozás kérdését

Efgani Dönmez, az elsõ, migrációs hátterû osztrák parlamenti képviselõ a felsõ-ausztriai Zöldeket képviselte a felsõházban, 2008-tól tavaly õszig. Ide a tartományi választások eredményei- nek tükrében delegálhatnak – belsõ döntésük alapján – képvise- lõket a tartományi pártszervek. Dönmezre akkor figyelt fel az ország, amikor felvetette, hogy az Erdogant tömegtüntetéseken dicsõítõ, ausztriai törökök miért nem Törökországban élnek. A toleranciájukról híres Zöldek kiszorították a pártból. A me- diátorként, fõiskolai tanárként és újságíróként is tevékenykedõ politikus Linzben nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

származott. Megjegyzem, Törökor- szágban még ennyi esélyem sem lett volna a politikai részvételre. A Zöldek egy szûk körû, ideologikus értelmiség témáival foglalkozó párt. Ha valakinek az a problémája, hogy a hónap végén mit fog enni, akkor számára sokadrangú kérdés, hogy az az étel öko- vagy biogazda- ságból származik-e.

– Hogyan képzeli el a saját poli- tikai jövõjét? Az Osztrák Szabadság- párt (FPÖ) ajánlatát, hogy a dele- gáltjukként maradjon a felsõház- ban, elutasította.

– Annak ellenére, hogy nem tar- tom helyesnek az FPÖ lenácizását és megbélyegzését, vannak olyan álláspontjaik, amelyekkel nem ér- tek egyet, így nem kívánok náluk politizálni. A többi párttól is kap- tam felkérést, és azt is sokan taná- csolták, hogy saját párttal induljak a 2018-as parlamenti választáso- kon. Még meglátom, hogy mit hoz a jövõ. Ugyanakkor, jelenleg, annak ellenére, hogy nincs parlamenti mandátumom, sokkal többen kí- váncsiak a mondandómra, mint amikor felsõházi képviselõ voltam. Számomra pedig nem a mandátum a fontos, hanem a tényleges hatás, amelyet ki tudok váltani.

POSTA ÁKOS ISTVÁN (LINZ)

R égóta kritizálja a török kor- mányt. Nagy vihart kavart az a kijelentése, miszerint az itt Erdoga- nért szimpátiatüntetést tartókat ha- za kellene küldeni Törökországba, hiszen az európai értékrend és az erdogani politika istenítése nem egyeztethetõ össze. A pártból kifúr- ták, török részrõl halálosan megfe-

nyegették. Nem fél?

– Nem félek, mert Ausztria jog- állam, és kellõ védelemben részesü- lök. Ezeken a tüntetéseken már évekkel ezelõtt azt skandálták, hogy õk Erdogan katonái. Ha annak te- kintik magukat, akkor miért élnek Ausztriában, nagyrészt az integrá- ció szándékának legkisebb jelét sem mutatva. Lehet az iszlám tör- vényei szerint élni, de akkor azt te- gyék a közel-keleti iszlám államok- ban vagy Törökországban, amely egyre távolodik a felvilágosult, ke- malista állameszmétõl, és a szaúdi minta meghonosítása felé halad.

– Miért gyenge a török ellenzék? A szocialista Köztársasági Néppárt (CHP), nemzeti radikális Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) és a kurd Népi Demokrata Párt (HDP) sem képes széles választói tömegeket megmozgatni. Az Igazság és Fejlõ-

dés Pártja (AKP) pedig gazdasági- lag fellendítette az országot…

– Az utóbbi években valóban látványosan fejlõdött a török gaz- daság, az ellenzéki pártok meg- gyengültek. Az AKP-s vezetésû or- szág ugyanakkor elindult egyféle iszlamista modell felé. Az ellenzék nem tud erõt felmutatni, átaludta a lehetõségeket. Nem elég csak esz- ményként hivatkozni az atatürki el- vekre. Jelenleg nincs potenciális ki- hívója Erdogannak. A következõ évtizedekben Törökország iszla- mista országgá válik.

– Ilyen tendenciák mellett meny- nyire komolyak az Európai Unióval folytatott tárgyalások?

– Sem az EU, sem Törökország részérõl nem õszinte a párbeszéd. Törökország már évtizedek óta tag- jelölt, a vámuniónak tagja is. Álta- lában elõbb szokott uniós taggá vál- ni egy ország, mint a vámunió ré- szévé. Ebben a helyzetben viszont az EU-s és a török fél is részesül a gazdasági elõnyökben – anélkül, hogy politikai befolyást szerezne Törökország. Ez nem is lenne érde- ke az EU-nak, hiszen ismerve a de- mográfiai viszonyokat, a törökök- nek, uniós tagság esetén, hamaro- san nagyobb szavuk lenne az uniós döntéshozatalban, mint a néme-

Török muszlimok tüntetése Bécsben

teknek. Ráadásul több ország is népszavazást tartana Törökország csatlakozásáról, ahol biztos, hogy elvérezne az ügy. A török kormány egyszerûen zsarolásra használja a csatlakozás kérdését, miközben Erdogan sem az uniós értékek alap- ján akar politizálni, tehát nem ko- moly a szándéka. Az uniós vezetõk pedig gyengék; az EU-nak saját ma- gának kellene megvédenie a hatá- rait, nem külsõ országra bíznia ezt a kérdést. Brüsszelnek és Ankará- nak szüksége van egymásra, de szuverén felekként.

– Az Egyesült Államok után Tö- rökország a második legnagyobb hadsereggel bíró NATO-tag. Mek- kora a valós ereje a török hadsereg- nek? Különösen a puccs utáni ese- mények tükrében…

– Gyengébb, mint amilyennek látszik. Ennek a nyugati partnerek is az okai. A hidegháborús idõkben ugyanis, félve a szovjet befolyás erõsödésétõl, az Egyesült Államok, illetve a NATO támogatta azokat az

FOTÓ: EUROPRESS/AFP/STEFAN KNITTEL

erõket (fõként vallásos iszlám kö- röket), amelyek a baloldaliak, a fel- világosultak, a kemalisták ellen szervezõdtek, és amelyekbõl mára az AKP kifejlõdött. Csakúgy, mint a sokáig a mai kormányzat által part- nernek tekintett, mára viszont „ter- roristává” vált, Egyesült Államok- ban élõ vallási vezetõt, Fethullah Gülent is. A korábbi katonai pucs- csoknál a hadsereg lépett fel a felvi- lágosult értékrend védelmezõje- ként, ennek a feladatának ma nem tud eleget tenni.

– Miért tud Erdogan elbûvölni olyan uniós politikai vezetõket, mint Merkel vagy Orbán?

– Nem hinném, hogy Merkelt valóban elbûvölné, inkább csak politikai kényszerrõl lehet szó, Or- bánnak pedig a hasonló vezetõi attitûd tetszhet.

– Ausztriában a nagypártok tá- mogatottságának csökkenése ellené- re stagnálnak a Zöldek. Miért nem tudják megszólítani a csalódott sza- vazókat?

Efgani Dönmez

–A Zöldek – elméletileg – a szo- ciálisan gyengébb státusú polgárok érdekeit képviselik. A gyakorlatban viszont kik szavaznak rájuk? A munkásosztálybeliek? Nem! A kis- nyugdíjasok? Néhányan! A Zöldek tipikus szavazója az egyetemet vég- zett, magasabb státusú nõ. Auszt- riában a felsõfokú végzettségûek aránya 25 százalék. Ennek mintegy fele, 12,5 százalék nõ. Ha nem nyit a párt más rétegek felé, akkor ez marad az üvegplafon. A parlamenti képviselõk közül én voltam az egyetlen, aki munkáscsaládból

VISSZAHÍVÁS. Törökország hazahívta konzultációra bécsi nagykövetét, hogy „felülvizsgálják a kétoldalú kapcsolatok állását” – jelentette be a török külügy- miniszter. Mevlüt Cavusoglu azzal magyarázta az intézkedést, hogy az osztrák hatóságok a hét végén engedélyezték Bécsben függetlenségpárti kurdok tüntetését, és hogy Ausztriában erõsödik a törökellenes közbeszéd. A két or- szág viszonya azóta feszült, hogy Christian Kern osztrák kancellár felvetette a Törökország uniós tagságáról folyó tárgyalások felfüggesztését, és egy másik vezetõ osztrák politikus hangot adott annak a véleményének, hogy Ankara a diktatúra felé halad. (MTI)

Magyar Nemzet · Külföld 2016. augusztus 24., szerda

Dieser Beitrag wurde unter Media abgelegt und mit , , , verschlagwortet. Setze ein Lesezeichen auf den Permalink.